2013. február 22., péntek

Sweet November

Nem-nem, nem lapoztam át a naptárat, épp csak elkészültem egy vállkendővel, amit a Sweet November című film ihletett. 
Charlize Theron és Keanu Reeves az Édes November c. filmben

Nem én voltam az egyetlen, aki a film láttán hirtelen szert akart tenni egy lyukacsos kendőre, több fotót, mintát is találtam a neten, horgolt és kötött változatokat egyaránt. Pár évvel ezelőtti próbálkozásom azonban kudarcba fulladt, az akkori fonalválasztásom ugyanis nem volt túl szerencsés: közepes vastagságú, ciánkék gyapjúkeverékkel próbálkoztam, ami nem volt túl izgalmas, sajnos ráuntam, mielőtt befejeztem volna. Nyers színű fonallal összefogva végül egy kötött sál-sapka-kesztyű garnitúra született a félbehagyott projektből, a kendő pedig mostanáig váratott magára. 

Pár hete egy nagyon szép, színátmenetes, tiszta pamut fonalat találtam, amit muszáj volt megvennem. Elképzelésem se volt, mi fog születni belőle, de egyszerűen ragaszkodott a kosaramhoz, hiába próbáltam kétszer is visszatenni a polcra, sehogy se sikerült:-)
Jó pár napig csak méregettük egymást, aztán egyszer csak minden mást félre kellett tennem és nekilátni...hogy minek is, még mindig rejtély volt, annyi volt bizonyos, hogy a hosszú színátmenetek miatt, valami nagyobb darabnak. Hát így született meg ez a vállkendő:


Végül nem a neten fellelhető, az eredetire jobban hasonlító mintát, hanem egy régi kötés-horgolás könyvben talált leírást használtam és kicsit nagyobbra készítettem.



2013. február 20., szerda

Mibe csomagoljak?

Újra felmerült a kérdés. 

Azt már eldöntöttem, hogy ha valaki személyesen vásárol nálam, papírtasakba rakom az árut: így vagy úgy újrahasznosítható, a környezetet nem szennyezi. Egyelőre beértem a boltban vásárolható sima papírzacskókkal, amire rányomtam a HurkaCuccok emblémáját.

De mi legyen a szettekkel, több darabos készletekkel, amiket egyben kínálok és ezt láthatóvá is akarom tenni?
A fürdőszobai szettnél nem kellett sokáig gondolkodnom, a kis horgolt hálós szütyő magától értetődő volt. Ugyan nem szembetűnő, hogy mit is tartalmaz a csomag, mégis praktikus és tetszetős.


















A hármasával kínált kisebb darabokkal azonban bajban voltam. Mit használjak az egységcsomagok kialakításához? Ha előre papírzacskóba csomagolom őket, nem látszanak. Ha átlátszó műanyag tasakba, akkor ugyan lehet, hogy szépen mutatnak, de kibontás után a zacskó a kukában landol, és már megint hozzáraktam egy darabot a soha le nem bomló és újra nem hasznosuló szemétkupachoz! Inkább nem, ha nem muszáj.

Eszembe jutott a celofán!
Rákerestem: a celofán, az a régi, hagyományos, amit a befőttes üvegek tetejére raktak régen, természetes anyagból, cellulózból készül(t). Nagyszerű! Még 'celofán' tasakokat is találtam mindenféle méretben a neten, mikor kiderült, hogy nem minden celofán, amit annak hívnak. A mai 'celofán' már műanyagból, nevezetesen polipropilénből készül. Élelmiszert csomagolnak bele előszeretettel és a virágos is ilyenbe rakja a virágot, ha celofánba kérjük, de a papírboltban is kapható tekercsben, általában mintás változatban. Ja, és a befőzéshez kínált, méretre vágott befőző fóliák is hőre lágyuló műanyagok... Szóval ez nem jött be.

Végül mégis lett megoldás. Ha nem is előre gyártott kis zacskók formájában, de találtam igazi, természetes celofánt. Befőzési, 4 ív van egy csomagban és kipróbáltam, nedvességre lágyul:-) Vettem hozzá mindkét oldalán ragadó vékony ragasztószalagot és nekiálltam barkácsolni. Bevallom, nem sok reményt fűztem hozzá, de az eredmény végül sokkal de sokkal jobb lett, mint számítottam rá:

Szerintem szebb, mint a  simítózáras bolti zacskó

Természetes anyagból
A majdnem kész celofántasakok: egy csomag, azaz 4 ív celofánból 24 db 12x8 cm-es zacsi lett. 

2013. február 18., hétfő

Címkegyár

Rabul ejtett két motring gyönyörű fonal, mondhatni behálóztak. Nagyon szeretem a színátmenetes fonalakat, legalább úgy, mint Gombóc Artúr a csokoládét... Hogy pontosan mi is lesz belőlük, még titok, de azért ennyit megmutathatok:


Közben kevésbé izgalmas, de annál fontosabb dolgokkal is foglalkoztam az elmúlt napokban. Például kis árcédulákat gyártottam. 
A februári ASZPIK-on, jobb híján - vagy inkább idő hiányában - még az ártáblás megoldáshoz folyamodtam, ami nem bizonyult túl praktikusnak: útban voltak, leestek, a kupac aljára kerültek, vagy épp nem a megfelelő helyen landoltak. 
Szerkesztettem hát kisebb cédulákat, amik egyenként rákerülnek majd a termékekre. Az ár mellett helyett kapott az anyagösszetétel és az emblémám is, de készültek ár nélküliek is, gondolva a jövőbeni tombolás és egyéb jótékony felajánlásokra. 



Komoly szerkesztőprogramot nem igényel az elkészítésük, excelben is vidáman kivitelezhetők. Nekem 105 darab fért egy oldalra, nyomtató kartont használtam, vonalzó mentén sniccerrel daraboltam fel végül, és cipészárral lyukasztottam. 

2013. február 15., péntek

Minden most kezdődik el...

már ami a blogolást illeti:-) Eddig csak készítettem szorgalmasan a HurkaCuccokat, most eljött az ideje, hogy írjak is, facebook-nál kicsit részletesebben. 
Ma végre elkészült a második számú fotósátram:-) 
Az első méreteit tekintve túl nagy lett, mondhatnám megalomán: állvány kellett volna (vagy egy hosszabb karú lámpa), hogy megfelelően bevilágítsam borult idő esetén. A létrát sem volt kedvem ide-oda cibálni (spájzból ki, spájzba vissza) minden egyes alkalommal, mikor elkészült egy újabb HurkaCucc. Ragyogó napsütésre se számíthattam mostanában, úgyhogy hosszas magamat rábeszélés után készítettem egy kisebb, a célnak sokkal jobban megfelelő fotósátrat. Íme az eredmény:
A nagy és a kicsit kisebb
Mire jó, ha van egy ilyen a háznál? Tárgyfotózásnál jól jön, ha szeretnél fehér hátteret a képeiden és elkerülni a vakuhasználatot, ami nálam fotósátor nélkül bent még a legnapsütöttebb helyiségben is előfordult így télen. Persze ebben az is benne van, hogy nem vagyok egy fotófenomén:-) No meg ha azt szeretnéd, hogy a képeid az általad kínált termékről szóljanak és ne a háttérről, és a lehető legélethűbben adják vissza az eredeti színeket. Persze vannak ún. hangulatképek is, de arról majd később.


Íme egy fotósátor nélkül készült kép:


És egy másik, ugyanarról, de már a dobozból:

Van még mit tanulni bőven, de már alakul, azt hiszem:-) 
A csináld magad fotósátor leírását itt találtam: http://www.csik.net/node/688