2014. július 29., kedd

Bodzával festettem

 Még nem érett a bodza, épphogy csak elvirágzott, mikor szedtem róla egy főzetre való levelet. Arra számítottam, hogy olajzöldre, barnás zöldre fest majd, ami nagyon jól mutat majd csipkefonalon, de valahogy sajnáltam belerakni azt a finom fonalat a barnás lébe. Helyette a pokrócnak szánt durva gyapjúból ment a fazékba egy adagnyi, és utóbb kiderült, hogy jól döntöttem. Egy órás főzés és egy éjszakás áztatás után is épphogy csak valami színe lett a motringnak, amit nem hagyhattam annyiban: rózsalevéllel tovább színeztem. Ilyen lett végül, ezzel már tudok mit kezdeni: 


Aztán szép lassan - valójában csigalassúsággal - megértek a bogyók és azok is a festékes fazékban találták magukat, ezúttal csipkefonalak társaságában. Az első próbálkozás finoman szólva katasztrofális lett, valami meghatározhatatlan, piszkos, barnás színű förmedvény. Hogy mentsem a menthetőt, egy kis ecetet öntöttem a festőlébe, újra főztem benne a fonalat és egy éjszakára hagytam is benne ázni. Határozottan jobb lett, de fáradt lilán sem lett a kedvencem. Azért adtam a bodzának még egy esélyt. Újabb bogyók a fazékban, ecetet és sót is raktam bele és miután leszűrtem a kész "levest" elfeleztem és az egyik adagba feloldottam egy kis borkősavat is. A csak sós-ecetes festőlé határozottan lilásra, míg a borkősavas sötét rózsaszínre színezte a natúr fonalakat. De csak átmenetileg:-( Hiába öntöttem ecetet az öblítővízhez is, a harmadik öblítés után már megint ugyanaz a fáradt szürkés lilás szín! És most már három adagom is van belőle. Fotón  jobban mutatnak, mint a valóságban:


Szerencsére át lehet színezni őket más növényekkel. Például zöldre. 
Tele a kertünk pitypanghoz hasonló sárga virágokkal, név szerint őszi oroszlánfoggal. Hogy ilyen névvel miért nyáron virít, azt ne kérdezze senki, de tény hogy a bodzabogyóval festett fonalamat szép zöldre változtatta. Sokkal szebbre és zöldebbre, mint a fotón és még a fáradt lila is feléledt mellette kicsit.  




2014. július 23., szerda

Céklával festettem

Végre sikerült igazi rózsaszínt varázsolnom egy olyan növényből, amitől ezt a színt is vártam. Nagy szó! A (szép) szürke meggy és az "inkábbnemmutatommegmilyenlett" bodza után igazán nagy áttörés.  

Először egy adag natúr csipkefonal ment a fazékba:
Céklával festett csipkefonal, kb. 5 óra áztatás után.

Majd pár óra múlva, mikor ilyen gyönyörűségesen került ki belőle, gondoltam megkockáztatok egy kis merinói gyapjút is. Mint a vattacukor, olyan lett:-) Alig bírtam kivárni, hogy megszáradjon és megfonhassam végre:

Céklával festett gyapjú és abból font fonal még az orsón. Mellette pedig a csipkefonal (azt nem én fontam).


2014. július 15., kedd

Meggyel festettem

Meggyel festeni nem is olyan egyszerű. Első próbálkozásom szürkére sikeredett eredménye mellett értetlenül álltam: hiába volt a fonal a festékes fazékból kiemelve szép meggypiros, az első öblítés után rózsaszínes, a következőnél már lilás volt, majd azt követően kékes szürkére változott. Hm. Félig kiöblítve, ragacsosan mégse használhatom fel, ha már unom a szürkét. 

Meggylével festett fonalak, ecetes és normál festőlében.
Aztán jött a megoldás, ami addig is a szemem előtt volt, de valahogy átsiklottam felette (fogjuk rá, hogy ez volt az apró betűs rész). A lila és kék bogyós gyümölcsök színanyagai lúgos közegben, sőt, lágyabb víz hatására is, kékek, szürkék lesznek. Amit végül leszűrtem ebből: a meggy is ebbe a kategóriába tartozik és nálunk lágy a csapvíz:-) 
A lilás árnyalatokat savak segítségével lehet megtartani. A fonal előzetes timsós pácolása nem elég, a festőlébe is kell egy kis timsót vagy ecetet tenni és egy kis sót sem árt, hogy lassítsa a festési folyamatot, és egyenletesebb legyen a színezés. 
Két napig hagytam a fonalat a meggyből főzött, ecetes festőlében, aztán kergettem a muslincákat. De megérte:-)

Itt már volt egy kis halvány bézs, levendulával festett alap, úgy került a meggylébe.

2014. július 1., kedd

Eperlevéllel festettem


Az eperfalevél nagy kedvencem, gyönyörű, erőteljes sárgákat sikerült vele festenem. Elsőként a Barka Fonaltól vásárolt csipkefonalon próbáltam ki, és mindjárt egy kis meggylével szürkét is produkáltam mellé. A fonalat timsóval előpácoltam, majd a motringot félig belelógattam a festékes fazékba és körülbelül fél óra hosszat, lassú tűzön melegítettem. Egy éjszakát ázott még így a festékes lében, majd másnap kivettem, tiszta vízzel kicsit kiöblítettem és már raktam is a másik felét a meggylébe. Fél óra hosszat melegítettem ezt is, majd kivettem a léből, megvártam, míg kihűlt és öblítettem. Szép rózsaszínes lilának indult, ahogy az előzetes próbák is mutatták, ám a tiszta vizes öblítés hatására szürke lett. Kicsit bánkódtam, de aztán mégis megkedveltem ezt a színösszeállítást: 



Eperlevél és meggy

Készül a könnyű nyári kendő - eperlevél és meggy

 Következő választásom a hagymahéjra esett. Főleg lilahagyma héjából főztem egy adag festéket, amivel már egy kicsit vastagabb, M-es Barka festhető fonalat színeztem. A vöröshagyma héja vörösesbarnára, aranybarnára színez, a lilahagyma héja pedig inkább zöldes árnyalatokat produkál. Timsóval előpácolt fonalon valóban nagyon finom zöldes árnyalatot kaptam, de túl halványnak találtam, így tovább színeztem az előző festésből megmaradt eperlevél-főzettel. Nagyon szép mustársárga lett az eredmény, aminek felét réz-szulfát oldattal zöldre változtattam. 

Hagymahéj-eperlevél / réz-szulfát


Két vastagabb, eltérő minőségű gyapjúfonalat is festettem még eperlevéllel.
A Mözsön készített Rikker-féle, kétágú, kiváló minőségű, gyönyörű gyapjúfonalat a szokásos módon timsóval pácoltam, majd félórás melegítés után egy éjszakát hagytam ázni a festőlében. Kellemes halványsárgát kaptam eredményül. 
Az előzőnél jóval durvább, szőnyegnek való, pécsi Gulyás-gyapjú hasonló körülmények között alig színeződött. Hosszas színmélyítéssel végül meglett a várt színmélység, de a gyapjú minőségéből adódóan nem kaptam olyan szép tiszta színt, mint a többi fonalnál.  
Rikker gyapjú (balra, halványsárga) - Gulyás gyapjú (hátul) - Barka festhető fonal , hagymás előfestéssel (jobbra)
Eperlevéllel még biztos festeni fogok, egy adagot már szárítok is későbbi felhasználásra. Hogy szárított formában mire képes, majd kiderül. :-)