Virágzik a levendula, és én nem tudtam neki ellenállni. Mint festőnövényt nem említik, de szeretek kísérletezni, úgyhogy készítettem egy adag festőlevet némi citromsav hozzáadásával. A színe nagyon ígéretes volt (és finom illatos is).
Ment is a fazékba egy adag csipkefonal, lassú tűzön melegedett egy óra hosszat, majd egy napig hagytam még ázni. Közben párszor ki-kiemeltem egy kicsit a pácléből, hogy lássam, körülbelül milyen végeredményre számíthatok majd. Halvány, hűvös rózsaszínnek látszott, ami öblítés és szárítás után végül halvány bézzsé alakult. Íme:
Nyers, festetlen fonallal együtt fotóztam: ha sokat nem is, egy kis színt azért adott neki. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése